Ingatlanvásárlási és értékesítési adók: mennyit kell fizetni 2026-ban?

Ingatlanvásárlási és értékesítési adók: mennyit kell fizetni 2026-ban?

2026-11-09 10:12:39

Egy ingatlan megvásárlásakor vagy eladásakor nemcsak a vételárra és az eladási árra kell figyelni. Az ügylethez többféle adó és illeték kapcsolódhat, amelyek akár több millió forinttal is módosíthatják a végső költségeket. Érdemes már az adásvétel előtt tisztában lenni a szabályokkal, hiszen megfelelő tervezéssel bizonyos esetekben jelentős összeget lehet megtakarítani.


Mennyi illetéket kell fizetni ingatlanvásárláskor?

Magyarországon ingatlanvásárlás esetén a vevőnek főszabály szerint vagyonszerzési illetéket kell fizetnie. Ennek általános mértéke az ingatlan forgalmi értékének 4 százaléka.

Ez azt jelenti, hogy egy 50 millió forintos lakás megvásárlásakor 2 millió forint illetékkel kell számolni.

Az illeték alapját a NAV által megállapított forgalmi érték képezi, amely általában megegyezik a szerződésben szereplő vételárral.

Fontos: nem minden vásárlónak kell a teljes illetéket megfizetnie!

Több kedvezmény és mentesség is létezik:

  • Első lakás vásárlása: 35 év alatti első lakásszerzők bizonyos feltételek mellett 50 százalékos illetékkedvezményt kaphatnak, ha a lakás teljes forgalmi értéke nem haladja meg a 15 millió forintot.

  • CSOK Plusz: a támogatott kölcsön felhasználásával történő lakásszerzés illetékmentes lehet.

  • Lakáscsere: ha valaki eladja korábbi lakását, és másikat vásárol, bizonyos feltételekkel csak a két ingatlan értékkülönbözete után kell illetéket fizetnie.

  • Egyenesági rokonok és házastársak közötti adásvétel: illetékmentes.

A lakáscsere esetében különösen fontos a határidő: a vásárlást megelőző három éven belüli vagy az azt követő egy éven belüli értékesítés vehető figyelembe.

Kell-e adót fizetni az ingatlan eladása után?

Az ingatlan eladásakor a magánszemélynek személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettsége keletkezhet. Ennek mértéke az adóköteles jövedelem 15 százaléka.

A legfontosabb szabály, hogy nem az eladási ár után kell adózni, hanem az ingatlan értékesítéséből származó, költségekkel és időbeli csökkentéssel meghatározott jövedelem után.

Ráadásul az ingatlan megszerzésétől számított idő is meghatározó.

A jó hír: öt év elteltével már nem kell személyi jövedelemadót fizetni az értékesítés után.

A 2026-os értékesítések esetében a következő szabályok érvényesek:

Szerzés éveAdóköteles jövedelemrész
2026100%
2025100%
202490%
202360%
202230%
2021 vagy korábban0%

Az adóköteles jövedelemrészre kell megfizetni a 15 százalékos SZJA-t.

Milyen költségeket lehet levonni az eladáskor?

Az adó kiszámításánál nem kizárólag a vételár és az eladási ár különbsége számít. Bizonyos, igazolható kiadások is levonhatók a bevételből.

Ilyenek például:

  • Az ingatlan korábbi vételára.

  • A vásárláskor megfizetett illeték.

  • Az ügyvédi és földhivatali költségek.

  • Az értéknövelő beruházások, például egy jelentősebb felújítás.

  • Az értékesítéshez kapcsolódó hirdetési és ingatlanközvetítői díjak.

Fontos, hogy a költségeket megfelelő bizonylatokkal, számlákkal vagy okiratokkal kell igazolni.

Példa: valaki 2024-ben 50 millió forintért vásárolt egy lakást, majd 2026-ban 60 millió forintért értékesíti. Ha 2 millió forint igazolható, elszámolható költsége volt, akkor a számított összeg 8 millió forint.

Mivel a vásárlás 2024-ben történt, ennek 90 százaléka, vagyis 7,2 millió forint lesz az adóköteles jövedelem.

A fizetendő SZJA így 1 080 000 forint.

Mikor kell befizetni az adót?

Az ingatlanértékesítésből származó adóköteles jövedelmet az adásvételi szerződés földhivatali benyújtását követő év május 20-áig kell bevallani és az adót megfizetni.

Például egy 2026-ban értékesített ingatlan után keletkező adóköteles jövedelmet a 2027-es SZJA-bevallásban kell szerepeltetni.

Ha az értékesítésből nem keletkezik adóköteles jövedelem, akkor azt a bevallásban sem kell feltüntetni.

Mire érdemes figyelni ingatlanvásárlás vagy -eladás előtt?

Egy ingatlanügylet során a megfelelő pénzügyi tervezés legalább olyan fontos, mint a megfelelő vételár kialkudása.

Vásárlás előtt érdemes ellenőrizni, hogy jogosultak vagyunk-e valamelyik illetékkedvezményre vagy mentességre. Eladás előtt pedig célszerű összegyűjteni a vásárlással, felújítással és értékesítéssel kapcsolatos számlákat, valamint ellenőrizni az ingatlan megszerzésének pontos időpontját.

A szabályok ismerete több millió forintos különbséget jelenthet a végelszámolásnál.

Ingatlanvásárlás vagy -eladás előtt ezért érdemes könyvelővel, adótanácsadóval vagy az ügyletet lebonyolító ügyvéddel is egyeztetni.

GAZDASÁG
3%-os lakáshitel
Vége a 3%-os lakáshitelnek?
Drágább hitel, változó vásárlói lehetőségekoktóber 28-tól új támogatott lakáshitelprogram, a Wekerle Plusz váltja fel az Otthon Startot az új igénylők számára. A legfontosabb változás, hogy az új lakások vásárlására és építésére továbbra is legfeljebb 3%-os, a használt lakások vásárlására viszont 5%-os fix kamat érhető el.A program legfeljebb 50 millió forintos hitelt biztosít, maximum 25 éves futamidővel, a jogosultsági feltételek teljesítése esetén. Az igénylők életkorára és a megvásárolható ingatlanokra is vonatkoznak korlátozások.
felújított vagy új ingatlan
Felújítandó vagy felújított ingatlan? Mikor jársz jobban hosszú távon?
Első ránézésre egyszerűnek tűnik a kérdés: vegyünk egy szép, felújított lakást, vagy válasszunk inkább egy olcsóbb, felújítandó ingatlant?A válasz viszont közel sem olyan egyértelmű.Egy felújítandó lakás vételára sokszor csábítóan alacsonyabb, miközben egy frissen felújított ingatlannál azonnal költözhetünk. Csakhogy a vételár önmagában nagyon könnyen félrevezetheti a vásárlót.
Lakásár-robbanás 2026-ban: meddig bírja a piac?
Lakásár-robbanás 2026-ban: meddig bírja a piac?
2026 tavaszára a magyar lakáspiac újra eljutott egy lélektani határhoz. Budapesten az új építésű lakások átlagos kínálati négyzetméterára átlépte a 2 millió forintot, miközben Magyarországon a lakásárak éves emelkedése 2025 negyedik negyedévében elérte a 21%-ot a Portfolio által ismertetett, Eurostat-alapú előzetes adatok szerint. Ugyanebben az időszakban az uniós átlag 5,5% volt, vagyis a hazai drágulás európai összevetésben is kiugró.A kérdés ezért már nem az, hogy nőnek-e még az árak, hanem az, hogy meddig képes ezt elbírni a piac, és mely szegmensekben maradhat fenn a lendület. A válasz nem fekete-fehér: a kereslet él, a finanszírozás erősödik, de közben nő a kínálat, javul a vevők alkupozíciója, és egyre látványosabb a területi szétválás.
↑